ÁSZF
dittadekor.hu
hatályos ettől a naptól: 2024.01.01
Megrendelése véglegesítésével Vevő külön nyilatkozattal elfogadja a jelen ÁSZF tartalmát!
Amennyiben jelen Általános Szerződési Feltételekkel, a honlap használatával, az egyes árukkal, a vásárlás menetével kapcsolatban kérdése merült fel, kérjük, vegye fel munkatársunkkal a kapcsolatot a megadott elérhetőségeken!
Impresszum: a Szolgáltató (Eladó, Vállalkozás) adatai
| Név: | Car - Garage Kft. |
| Székhely: | 2317 Szigetcsép, Szabadság utca 96. |
| Levelezési cím: | 2317 Szigetcsép, Szabadság utca 96. |
| Nyilvántartásba vevő hatóság: | Budapest környéki Törvényszék Cégbíróság |
| Cégjegyzékszám: | 13-09-194036 |
| Képviselő: | Vincze Judit |
| Adószám: | 26363486-2-13 |
| Telefonszám: | +36703742875 |
| E-mail: | dekorditta@gmail.com |
| Honlap: | dittadekor.hu |
| Bankszámlaszám: | 10103867-10122100-01005009 |
Tárhelyszolgáltató adatai
| Név: | Hetzner Online GmbH |
| Székhely: | Industriestr. 25 91710 Gunzenhausen, Germany |
| Telefonszám: | +49 (0)9831 505-0 |
| Email cím: | info@hetzner.com |
| Weboldal: | hetzner.com |
Fogalmak
Felek: Eladó és Vevő együttesen
Fogyasztó: a szakmája, Vevőálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül
Honlap: a jelen weboldal, amely a szerződés megkötésére szolgál
Szerződés: Eladó és Vevő között a Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi szerződés
Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz külVevőösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz
Távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak
Áru:
a) ingó dolog, ideértve a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia, valamint
b) ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áru);
Digitális szolgáltatás:
a) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen, vagy
b) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót;
Vállalkozás: a szakmája, Vevőálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy
Vevő/Vevő: a Honlapon keresztül vételi ajánlatot tevő szerződést kötő személy
Jótállás: A fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződések esetén (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) a Polgári TörvénykVevőyv szerinti,
a) a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában Vevőként vállal, valamint
b) a jogszabályon alapuló kötelező jótállás
Vonatkozó jogszabályok
A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és külVevőösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
1997. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
2011. évi CXX. törvény az információs Vevőrendelkezési jogról és az információszabadságról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
Az ÁSZF hatálya, elfogadása
A közöttünk létrejövő szerződés tartalmát – a vonatkozó kötelező érvényű jogszabályok rendelkezései mellett – a jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) határozzák meg. Ennek megfelelően tartalmazza a jelen ÁSZF az Vevőt és bennünket illető jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a szállítási és fizetési feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának feltételeit.
A Honlap használatához szükséges azon technikai tájékoztatást, melyet jelen ÁSZF nem tartalmaz, a Honlapon elérhető egyéb tájékoztatások nyújtják.
Vevő a megrendelése véglegesítése előtt köteles megismerni a jelen ÁSZF rendelkezéseit. A webáruházunkon keresztül történő vásárlással Vevő elfogadja a jelen ÁSZF rendelkezéseit, és az ÁSZF maradéktalanul az Vevő és az Eladó között létrejövő szerződés részét képezi.
A szerződés nyelve, a szerződés formája
A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv.
A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések írásba foglalt szerződéseknek minősülnek, azokat az Eladó nem iktatja.
Árak
Az árak forintban értendők, tartalmazzák a 27%-os ÁFÁ-t. Az árak tájékoztató jellegűek. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy üzletpolitikai okból az Eladó az árakat módosítsa. Az árak módosítása nem terjed ki a már megkötött szerződésekre. Amennyiben Eladó az árat hibásan tüntette fel, a már megkötött szerződések esetében az ÁSZF „Eljárás hibás ár” pontja alapján jár el.
Eljárás hibás ár esetén
Nyilvánvalóan hibásan feltüntetett árnak minősül:
0 Ft-os ár,
kedvezménnyel csökkentett, de a kedvezményt tévesen feltüntető ár (pl.: 20000 Ft-os áru esetén a 20 %-os kedvezmény feltüntetése mellett 4000 Ft-ért kínált áru).
Hibás ár feltüntetése esetén Eladó felajánlja az áru valós áron történő megvásárlásának lehetőségét, mely információ birtokában a Vásárló eldöntheti, hogy megrendeli valós áron az árut vagy minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül lemondja a megrendelést.
Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek
A fogyasztó az áruval vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő:
Telefon: +36703742875
Internet cím: dittadekor.hu
E-mail: dekorditta@gmail.com
Bejegyzés a vásárlók könyvébe. A vásárlók könyve az Eladó üzletében (ügyfélszolgálatán) elérhető. Az ide írott bejegyzésekre az Eladó 30 napon belül írásban válaszol.
A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.
A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a fogyasztó neve, lakcíme,
- a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
- a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
- a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
- a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével - a fogyasztó aláírása,
- a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
- telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
Amennyiben az Eladó és a fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:
Fogyasztóvédelmi eljárás
Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál. Amennyiben a fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatokat a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, ezek listája itt található: http://www.kormanyhivatal.hu/
Bírósági eljárás
Bírósági eljárás. Ügyfél jogosult a fogyasztói jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint.
Békéltető testületi eljárás
Tájékoztatjuk, hogy Vevő velünk szemben fogyasztói panasszal élhet. Amennyiben az Vevő fogyasztói panaszát elutasítjuk, úgy Vevő jogosult az Vevő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez is fordulni: a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli.
Ennek keretében fennáll a vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”).
Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nincs lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és középvállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása.
A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. A kötelező bírság bevezetésével a jogalkotó a békéltető testületekkel való együttműködés nyomatékosítását, illetve a vállalkozásoknak a békéltető testületi eljárásban való aktív részvételének biztosítását célozza.
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
c) ha a fogyasztó az illetékességet az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemelőterjesztésére nem került sor, g) a testület döntésére irányuló indítványt,
h) a fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: http://www.bekeltetes.hu
A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: https://bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek
Az egyes területileg illetékes Békéltető Testületek elérhetőségei:
| Budapesti Békéltető Testület | |
| Székhely: | Budapest |
| Illetékességi terület: | Budapest |
| Cím: | 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. I. em. 111. |
| Levelezési cím: | 1253 Budapest, Pf.:10. |
| Telefonszám: | 06-1-488-2131 |
| E-mail: | bekelteto.testulet@bkik.hu |
| Honlap: | bekeltet.bkik.hu |
| Baranya Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Pécs |
| Illetékességi terület: | Baranya vármegye, Somogy vármegye, Tolna vármegye |
| Cím: | 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. |
| Telefonszám: | 06-72-507-154 |
| E-mail: | info@baranyabekeltetes.hu |
| Honlap: | baranyabekeltetes.hu |
| Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Miskolc |
| Illetékességi terület: | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Heves vármegye, Nógrád vármegye |
| Cím: | 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. |
| Telefonszám: | 06-46-501-090 |
| E-mail: | bekeltetes@bokik.hu |
| Honlap: | bekeltetes.borsodmegye.hu |
| Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Szeged |
| Illetékességi terület: | Békés vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye |
| Cím: | 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. |
| Telefonszám: | 06-62-554-250/118 |
| E-mail: | bekelteto.testulet@cskik.hu |
| Honlap: | bekeltetes-csongrad.hu |
| Fejér Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Székesfehérvár |
| Illetékességi terület: | Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Veszprém vármegye |
| Cím: | 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. |
| Telefonszám: | 06-22-510-310 |
| E-mail: | bekeltetes@fmkik.hu |
| Honlap: | www.bekeltetesfejer.hu |
| Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Győr |
| Illetékességi terület: | Győr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye, Zala vármegye |
| Cím: | 9021 Győr, Szent István út 10/a. |
| Telefonszám: | 06-96-520-217 |
| E-mail: | bekeltetotestulet@gymskik.hu |
| Honlap: | bekeltetesgyor.hu |
| Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Debrecen |
| Illetékességi terület: | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
| Cím: | 4025 Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. |
| Telefonszám: | 06-52-500-710 |
| E-mail: | bekelteto@hbkik.hu |
| Honlap: | hbmbekeltetes.hu |
| Pest Vármegyei Békéltető Testület | |
| Székhely: | Budapest |
| Illetékességi terület: | Pest Vármegye |
| Cím: | 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 25. IV/2. |
| Telefonszám: | 06-1-792-7881 |
| E-mail: | pmbekelteto@pmkik.hu |
| Honlap: | panaszrendezes.hu |
Online vitarendezési platform
Az Európai Bizottság létrehozott egy honlapot, amelybe a fogyasztók beregisztrálhatnak, így ezen keresztül lehetőségük nyílik arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat ezen keresztül rendezzék egy kérelem kitöltésével, elkerülve a bírósági eljárást. Így a fogyasztók tudják érvényesíteni jogaikat anélkül, hogy például a távolság meggátolná őket ebben.
Ha Vevő panaszt kíván tenni egy, az interneten vásárolt áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban, és nem akar feltétlenül bírósághoz fordulni, igénybe veheti az online vitarendezés eszközét.
A portálon Vevő és a kereskedő, akivel szemben panasszal élt, közösen kiválaszthatják a panasz kezelésével megbízni kívánt vitarendezési testületet.
Az online vitarendezési platform itt érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/?event=main.home.show&lng=HU
Szerzői jogok
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet. A jogtulajdonos: Car - Garage Kft.
Részleges érvénytelenség, magatartási kódex
Ha az ÁSZF valamely pontja jogilag hiányos vagy hatálytalan, attól még a szerződés további pontjai érvényben maradnak és a hatálytalan vagy hibás rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az Eladónak nincs a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.
A digitális adattartalom működése, műszaki védelmi intézkedések
A weboldalon megjelenő adatokat szolgáltató szerverek elérhetősége évi 99,9% feletti. Rendszeresen mentés készül a teljes adattartalomról, így probléma esetén az eredeti adattartalom visszaállítható. A weboldalon megjelenő adatokat MySQL adatbázisban tároljuk. Az érzékeny adatok megfelelő erősségű titkosítással vannak tárolva, kódolásukhoz processzorba épített hardveres támogatást használunk.
Az áruk lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás
A honlapon a megvásárolható áruk lényeges tulajdonságairól az egyes áruknál szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.
Az adatbeviteli hibák javítása - Felelősség a megadott adatok valóságáért
Vevőnek a megrendelés során a megrendelés véglegesítése előtt folyamatosan lehetősége van az Vevő által bevitt adatok módosítására (a böngészőben a vissza gombra kattintva az előző oldal nyílik meg, így akkor is javíthatók a bevitt adatok, ha Vevő már a következő oldalra lépett). Felhívjuk a figyelmét, hogy az Vevő felelőssége, hogy az Vevő által megadott adatok pontosan kerüljenek bevitelre, hiszen az Vevő által megadott adatok alapján kerül számlázásra, illetve szállításra az áru. Vevő a megrendelésével tudomásul veszi, hogy az Eladó jogosult az Vevő hibás adatbeviteléből, a pontatlanul megadott adatokból eredő minden kárát és költségét Vevőre hárítani. Az Eladó a pontatlan adatbevitel alapján történő teljesítésért felelősségét kizárja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a rosszul megadott e-mail cím vagy a postafiókhoz tartozó tárhely telítettsége a visszaigazolás kézbesítésének hiányát eredményezheti és meggátolhatja a szerződés létrejöttét.
A honlap használata
A vásárlás nem regisztrációhoz kötött.
A vásárlás folyamata
Az Áru kiválasztása
A honlapon szereplő árukategóriákra kattintva választhatja ki a kívánt árucsaládot, és ezen belül az egyes árukat. Az egyes árukra kattintva találja az áru fotóját, cikkszámát, ismertetőjét, árát. Vevőnek vásárlás esetén a honlapon szereplő árat kell megfizetnie.
Kosárba helyezés
Az Áru kiválasztása után Vevő a "Kosárba" gombra kattintva helyezhet - tetszőleges számú - árut a kosárba anélkül, hogy ezzel Vevőnek vásárlási- vagy fizetési kötelezettsége keletkezne, mivel a kosárba helyezés nem minősül ajánlattételnek.
Javasoljuk, hogy akkor is helyezze a kosárba az árut, ha nem biztos abban, hogy az adott árut meg kívánja vásárolni, mert ezzel az Vevő számára egy kattintással áttekinthetővé válik, hogy az adott pillanatban melyek az Vevő által kiválasztott áruk, és azokat egy képernyőn megjelenítve tudja megtekinteni és összehasonlítani. A Kosár tartalma a megrendelés véglegesítéséig – a "Rendelés véglegesítése" gomb megnyomásáig – szabadon módosítható, a kosárból tetszés szerinti áruk eltávolíthatók, a kosárba tetszés szerint újabb áruk helyezhetők, illetve a kíván áruszám megváltoztatható.
Amennyiben Vevő a kiválasztott árut a Kosárba helyezi, úgy külön ablak ugrik fel az „1db áru bekerült a kosárba!” szöveggel. Amennyiben Vevő nem kíván több árut kiválasztani, úgy kattintson a „Irány a pénztár!” gombra! Amennyiben a kiválasztott árut szeretné ismét megnézni, vagy újabb árut szeretne a kosárba helyezni, úgy kattintson a „Tovább vásárolok” gombra!
A Kosár megtekintése
A honlap használata során Vevő a honlap tetején található „Kosár” ikonra kattintva bármikor ellenőrizheti a kosár tartalmát. Itt lehetősége van a kiválasztott árukat eltávolítani a kosárból, illetve az áru darabszámát megváltoztatni. A rendszer a „Kosár frissítése” gomb megnyomását követően megjeleníti az Vevő által megváltoztatott adatoknak megfelelő információkat, ideértve a kosárba tett áruk árát is.
Amennyiben Vevő nem kíván további árukat kiválasztani és a kosárba helyezni, úgy a „Tovább a pénztárhoz” gomb lenyomásával folytathatja a vásárlást.
Vásárlói adatok megadása
„Tovább a pénztárhoz” gomb lenyomását követően megjelenik a vásárlói adatok kitöltési lehetőségei. Az „Áruátvétel módja” dobozban kell bejelölnie, hogy a megrendelt árut személyesen kívánja átvenni (személyes átvétel), vagy kiszállítást kér. Kiszállítás esetén a rendszer jelzi a kiszállítás díját, melyet Vevő köteles megfizetni megrendelés esetén.
A „Személyes adatok” szövegdobozban e-mail címét, a „Számlázási adatok” szövegdobozban teljes nevét, címét, telefonszámát tudja megadni. A ”Szállítási információ” szövegdobozban a rendszer automatikusan a „Számlázási adatok” során megadott adatokat tárolja. Amennyiben Vevő eltérő címre kéri a szállítást, kérjük távolítsa el a pipát. A „Megjegyzés” szövegdobozban” Vevő tetszőlegesen adhat meg további információt.
A rendelés áttekintése
A fenti szövegdobozok kitöltését követően Vevő a „Tovább” gombra kattintva folytathatja a megrendelési folyamatot, illetve a „Vissza a kosároldalra” gombra kattintva törölheti/javíthatja az eddig bevitt adatokat, és visszaléphet a Kosár tartalmához. A „Tovább” gombra kattintás esetén Vevő az „Ellenőrzés” oldalra érkezik. Itt láthatja összegezve az Vevő által korábban megadott adatokat, így a Kosár tartalmát, a felhasználói, számlázási és szállítási adatokat és az Vevő által fizetendő összeget (ezeken az adatokon itt már nem változtathat, csak ha a „Vissza a rendelési adatok oldalra” gombra kattint).
A rendelés véglegesítése (ajánlattétel)
Amennyiben Vevő meggyőződött arról, hogy a kosár tartalma megfelel az Vevő által megrendelni kívánt áruknak, valamint az Vevő adatai helyesen szerepelnek, úgy a „Megrendelés” gombra kattintva zárhatja le megrendelését, mely fizetési kötelezettséggel jár. A honlapon közölt információk nem minősülnek az Eladó részéről szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak. A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó megrendelések esetén Vevő minősül ajánlattevőnek.
Vevő a „Megrendelés” gomb megnyomásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy ajánlatát megtettnek kell tekinteni, és nyilatkozata – az Eladó jelen ÁSZF szerinti visszaigazolása esetén - fizetési kötelezettséget von maga után. Vevőt az ajánlata 48 órás időtartamban köti. Amennyiben az Vevő ajánlatát a jelen általános szerződési feltételek szerint 48 órán belül nem igazolja vissza az Eladó, Vevő mentesül az ajánlati kötöttsége alól.
Rendelés feldolgozása, a szerződés létrejötte
A rendelések feldolgozása két lépcsőben történik. Vevőnek bármilyen időpontban lehetősége van a megrendelés leadására. A rendelésről először egy automata visszajelzést kap, ami csak annak tényét rögzíti, hogy az Vevő megrendelése a honlapon keresztül megérkezett, de ez a visszaigazolás nem minősül az Vevő ajánlata elfogadásának. Amennyiben Vevő azt észleli, hogy az automata visszaigazoló e-mail értesítés az Vevő adatait tévesen tartalmazza (pl. név, szállítási cím, telefonszám, stb.), úgy Vevő köteles ennek tényét – a helyes adatok megadásával egyidejűleg – velünk e-mail útján haladéktalanul közölni. Amennyiben Vevő a megrendelésétől számított 24 órán belül nem kapja meg az automata visszaigazoló e-mailt, úgy kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, mert elképzelhető, hogy megrendelése technikai okok miatt nem érkezett meg rendszerünkbe.
Az Eladó az Vevő ajánlatának elküldését követően egy második e-mail útján visszaigazolja az Vevő ajánlatát. A szerződés akkor jön létre, amikor az Eladó által küldött visszaigazoló email az Vevő számára a levelezőrendszerében hozzáférhetővé válik (második visszaigazolás).
Teljesítési határidő
A megrendelésre vonatkozóan az általános teljesítési határidő a rendelés visszaigazolásától számított legfeljebb 5 munkanap.
Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés
Amennyiben Vevő korábban már úgy rendelt árut, hogy azt a kiszállítás során nem vette át (ide nem értve azt az esetet, amikor elállási jogával élt), vagy az Áru nem kereste jelzéssel érkezett vissza az eladóhoz, az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez köti.
Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának kifizetése sikeresen megtörtént az elektronikus fizetési megoldás használatával (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett áru esetén Vásárló a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Eladó nem kapja meg teljes mértékben a vételár és aszállítási díj összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vásárlót.
Külföldre történő értékesítés
Eladó nem különbözteti meg a Honlap használatával Magyarország területén és az azon kívül az Európai Unió területén belüli vásárókat. A jelen ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában az Eladó Magyarország területén biztosítja a megrendelt áruk kiszállítását/átvételét.
A Magyarországon kívüli vásárlásra is jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a vonatkozó rendelet előírásai alapján jelen pont értelmezésében vevőnek az a fogyasztó minősül, aki valamely tagállam állampolgára, vagy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, vagy az a vállalkozás, amely valamely tagállamban letelepedési hellyel rendelkezik, és az Európai Unión belül kizárólag végfelhasználás céljából vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást, vagy ilyen szándékkal jár el. Fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén.
A kommunikáció és a vásárlás nyelve elsősorban a magyar nyelv, Eladó nem köteles a vásárló tagállami szerinti nyelven kommunikálni Vásárlóval.
Eladó nem köteles megfeleljen a Vásárló tagállama szerinti nemzeti jogban az érintett Áruval kapcsolatban meghatározott szerződésen kívüli követelményeknek, például címkézési vagy ágazatspecifikus követelményeknek, vagy hogy tájékoztassa a Vásárlót ezekről a követelményekről.
Eladó eltérő rendelkezése hiányában Magyarországi ÁFÁ-t alkalmazza minden Áru esetében.
Vásárló a jelen ÁSZF szerint élhet jogérvényesítési lehetőségeivel.
Elektronikus fizetési megoldás alkalmazása esetén a fizetés az Eladó által meghatározott pénznemben valósul meg,
Eladó visszatarthatja az Áru átadását ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának és a szállítási díjnak kifizetése sikeresen és maradéktalanul megtörtént az elektronikus fizetési megoldás használatával (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett áru esetén Vásárló a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat (szállítási díjat) és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Eladó nem kapja meg teljes mértékben a vételár összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vásárlót.
Eladó az Áru átadása érdekében a magyar vásárlókat megillető átadási lehetőségeket biztosítja a nem magyarországi vásárlóknak is.
Amennyiben Vásárló az ÁSZF szerint kérheti az Áru szállítását Magyarország területére, vagy bármely más Európai Uniós tagállam területére, ezt kérheti a nem magyarországi vásárló is bármely az ÁSZF-ben megjelölt szállítási módon.
Amennyiben Vásárló az ÁSZF szerint választhatja az Áru személyes átvételét az Eladónál, ezzel élhet a nem magyarországi vásárló is.
Egyebekben a Vásárló kérheti, hogy az Áru szállítását saját költségén oldhassa meg külföldre. Magyar vásárlót ez a jog nem illet meg.
Eladó a szállítási díj megfizetését követően teljesíti a megrendelést, amennyiben Vásárló a szállítási díjat nem fizeti meg Eladó számára, vagy a saját szállítást nem oldja meg az előre egyezetetett időpontig, Eladó a szerződést felmondja és az előre megfizetett vételárat visszafizeti Vásárló számára.
Fogyasztói tájékoztató a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján
Tájékoztató a fogyasztó vevőt megillető elállási jogról
Fogyasztónak a Ptk. 8:1. § 1. bekezdés 3. pontja szerint csak a szakmája, Vevőálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal!
A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § szerint megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A fogyasztó az elállási jogát
áru adásvételére irányuló szerződés esetén
a) az árunak,
b) több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott árunak,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától számított határidőn belül gyakorolhatja, mely határidő 14 nap.
A jelen pontban foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Ha a szerződés megkötésére a fogyasztó tett ajánlatot, a fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.
Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.
A nyilatkozat innen letölthető: elallasi_nyilatkozat.pdf
A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége
Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap.
A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.
Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.
Az Eladó kötelezettségei a fogyasztó elállása esetén
Az Eladó visszatérítési kötelezettsége
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Felhívjuk a figyelmét, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási mód választásával okozott többletköltségekre.
Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám, vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.
Többletköltségek
Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, az Eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. Ilyen esetben a feltüntetett általános szállítási díjtételek erejéig áll fenn visszatérítési kötelezettségünk.
Visszatartási jog
Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó az árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.
A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén
Az áru visszaszolgáltatása
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által az áru átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó az árut a határidő lejárta előtt elküldi.
Az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos közvetlen költségek viselése
A fogyasztó viseli az áru visszaküldésének közvetlen költségét. Az árut az Eladó címére kell visszaküldeni. Ha a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötött - szolgáltatás nyújtásra vonatkozó - szerződést, köteles a felmondás vállalkozással való közlése időpontjáig teljesített szolgáltatással arányos díjat a vállalkozás számára megfizetni. A fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell megállapítani. Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy az ily módon megállapított teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. Kérjük vegye figyelembe, hogy utánvéttel vagy portósan visszaküldött árut nem áll módunkban átvenni.
Fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért
A fogyasztó az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.
Az elállási jog az alábbi esetekben nem gyakorolható
Az Eladó kifejezetten felhívja az Vevő figyelmét, hogy Vevő nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
b) olyan áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
c) olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan áru esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru tekintetében;
e) olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniaiokokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
f) olyan áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más áruval;
g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsVevőzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát.
Kellékszavatosság, áruszavatosság, jótállás
A fogyasztói tájékoztató jelen pontja a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alkalmazásával készült.
Kellékszavatosság
Milyen esetben élhet Vevő a kellékszavatossági jogával?
Vevő az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
Milyen jogok illetik meg Vevőt kellékszavatossági igénye alapján?
Vevő – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Milyen határidőben érvényesítheti Vevő kellékszavatossági igényét?
Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított kétéves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?
Vevő az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított tizenkét hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Vevő igazolja, hogy az árut, illetve a szolgáltatást az Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított tizenkét hónap eltelte után azonban már Vevő köteles bizonyítani, hogy az Vevő által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Használt áruk esetén alapesetben az általános szabályoktól eltérően alakulnak a szavatossági, jótállási jogok. A használt áruk esetében is beszélhetünk hibás teljesítésről, azonban figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek alapján a Vásárló bizonyos hibák előfordulására számíthatott. Az avulás folytán ugyanis egyes hibák jelentkezései egyre gyakoribbakká válnak, amelyek következtében azt, hogy egy használt áru ugyanolyan minőséggel rendelkezhet, mint egy újonnan vásárolt, nem lehet feltételezni. Ennek alapján a Vásárló csak az olyan hiányosságok tekintetében érvényesítheti a szavatossági jogait, amelyek a használtságból eredő hibákon felüliek, és azoktól függetlenül keletkeztek. Ha a használt áru hibás és erről a Fogyasztónak minősülő Vásárló a vásárláskor tájékoztatást kapott, az ismert hiba vonatkozásában a Szolgáltatónak nincs felelőssége.
Áruszavatosság
Milyen esetben élhet Vevő a áruszavatossági jogával?
Ingó dolog (áru) hibája esetén Vevő – választása szerint – a kellékszavatossági igényt vagy áruszavatossági igényt érvényesíthet.
Milyen jogok illetik meg Vevőt áruszavatossági igénye alapján?
Áruszavatossági igényként Vevő kizárólag a hibás áru kijavítását vagy kicserélését kérheti.
Milyen esetben minősül az áru hibásnak?
Az áru akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Milyen határidőben érvényesítheti Vevő áruszavatossági igényét?
Áruszavatossági igényét Vevő az áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.
Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti áruszavatossági igényét?
Áruszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. Az áru hibáját áruszavatossági igény érvényesítése esetén Vevőnek kell bizonyítania.
A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül áruszavatossági kötelezettsége alól?
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül áruszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
az árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
az áru hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Felhívom figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és áruszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Áruszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt árura, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
Jótállás
Milyen esetben élhet Vevő a jótállási jogával?
Hibás teljesítés esetén az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján az Eladó jótállásra köteles.
Jogszabály írja elő a jótállás biztosítását az olyan tartós fogyasztási cikkek (pl.: műszaki cikkek, szerszámok, gépek) és alkatrészeik esetében, amelyek vásárlási értéke a 10 000 Ft-ot meghaladja.
Vevőt milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg jótállás alapján?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg a kötelező jótállás eseteit. Az ezen esetkörbe nem tartozó Áruk esetén az Eladó jótállást nem vállal. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Az egy éven túli esetleges jótállási igényekkel kapcsolatban szíveskedjen a gyártóhoz fordulni!
Mi a viszonya a jótállásnak más szavatossági jogokkal?
A jótállás a szavatossági jogok (áru és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher.
A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg- nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.
Az eladó vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően (1 év után) azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatók meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.
Három munkanapon belüli csereigény
Webáruházon keresztüli értékesítés esetén is érvényesül a három munkanapon belüli csereigény intézménye. Három munkanapon belüli csereigényt a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alá tartozó tartós fogyasztási cikkek esetében lehet érvényesíteni, amely szerint, ha a 3 munkanapon belül érvényesíti valaki a csereigény intézményét, akkor az eladónak ezt úgy kell értelmeznie, hogy az áru az eladáskor már hibás volt és minden további nélkül az árut ki kell cserélnie.
Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól?
Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve áruszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Vevőt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.